ZÁRÓVIZSGA
A záróvizsgák lebonyolításának pontos módját, a különféle követelményeket a beiratkozás éve szerint kiadott Tanulmányi tájékoztató tartalmazza.
A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a képesítési követelményekben és a tantervekben előírt kreditek megszerzése, a követelmények teljesítése;
- egy opponens által bírált és elfogadott szakdolgozat/diplomamunka.
- kötelező szakmai gyakorlat teljesítése
A záróvizsga menete:
- A bíráló által elkészített szakdolgozat-bírálat a NEPTUN rendszerbe kerül feltöltésre.
- a bírálat megtekintéséhez az alábbi link nyújt segítséget: Szakdolgozat/Diplomamunka bírálatának megtekintése a hallgatói web-es felületen
- Minden hallgatónak a tanulmányait megkezdő tanrend alapján kell záróvizsgát tenni.
- A bizottság előtt tett záróvizsga időtartama kb. 30 perc.
- A záróvizsga két, külön-külön blokkból áll:
- Az első blokkban a hallgató megvédi a dolgozatát:
- A védéshez készíteni kell egy 5-8 diából álló PowerPoint prezentációt, amihez az alábbi linken talál segítséget:
- Előadás mintasablon
- Az első blokkban a hallgató megvédi a dolgozatát:
A prezentációt kérjük egy pendrive-ra feltöltve hozni a záróvizsgára!
-
- A második blokkban 3 témakör kifejtése a lentebb közölt témakörök közül. A felkészülési idő kb. 20 perc.
-
- A záróvizsga végén a bizottság értékeli a hallgató munkáját (komplex vizsga) és szóbeli védését, majd a kapott érdemjegyeket és az oklevél minősítését ismerteti a hallgatóval
Szabályzatok:
- A záróvizsgára vonatkozó előírásokat a Tanulmányi és Vizsga Szabályzat (TVSz) részletezi.
- Záróvizsga Szabályzat
Alapképzés (B.Sc.) záróvizsga témakörei:
ASIC tervezés
| FPGA-k felépítése, alkalmazása |
| VHDL nyelv felépítése, alkalmazási lehetőségek |
| Alprogramok készítésének lehetőségei a VHDL nyelvben |
| Digitális áramkörök implementálásának lépései |
| Csomagok, típusok a VHDL nyelvben |
Automatikai építőelemek
| A jelátalakítók, jelváltó fogalma, szenzor, szenzorelem statikus dinamikus jellemzők. A szenzorok főbb hibaforrásai, a hibák típusai, integrált, intelligens szenzorok. |
| A Hall effektus elvén működő átalakítok, alkalmazási megoldások. |
| Az AMR, GMR szenzorok fajtái jellemzőik alkalmazási lehetőségeik. |
| Frekvencia kimenetű és digitális jelátalakítók. |
| Erő és nyomatékok mérésére szolgáló jelátalakítók |
| A szintmérés lehetőségei, érzékelői. |
| A hőmérsékletmérés problémaköre, az alkalmazott elvek, eszközök. |
| A nyomásmérés lehetőségei, az alkalmazott eszközök. |
| Kinematikai mennyiségek jelátalakítói út és távolságmérési eljárások. |
| A levegő mint energiahordozó, a pneumatika alkalmazása az iparban, az alkalmazott elemek ismertetése. |
Digitális hálózatok
| Logikai kapuáramkörök alkalmazása a digitális hálózatokban, felépítésük, jellegzetességeik |
| Kombinációs hálózatok jellemzői |
| Szekvenciális hálózatok jellemzői |
| Adattárolási és vezérlési elvek megvalósításai sorrendi hálózatokban |
| Összetett digitális egységek |
Elektrodinamika
| Töltés és áram előfordulási formái, modelljei |
| Coulomb-törvény |
| Koaxiális kábel és kettősvezeték elektromos tere és kapacitása |
| A síkkondenzátor, rétegzett síkkondenzátor, átütés |
| Elektrosztatikus generátorok (Van de Graaff, Wimshurst) |
| A részkapacitás fogalma |
| Az oszcilloszkóp működési elve |
| Áramok mágneses tere és erőhatások |
| Motorok működési alapelve az erőhatások alapján |
| Koaxiális kábel és kettősvezeték mágneses tere és induktivitása |
| Szolenoid és toroid tekercsel |
| Indukciós jelenségek, indukált feszültség |
| Egyszerű generátor működési alapelve |
| Közegjellemzők. A mágneses hiszterézis. |
| Örvényáramú veszteségek. |
| Maxwell egyenletei és felosztásuk. Perem- és határfeltételek. |
| A Laplace-Poisson-egyenlet. |
| A telegráf-egyenlet és értelmezése |
| Az ideális tápvonal jellemzői |
| A hullámimpedancia fogalma |
| A végtelen féltér mint árnyékolás |
Elektronika
| Aszimetrikus erősítők alapkapcsoláasi (típusok, jellemzők) |
| Műveleti erősítők (alapkapcsolások, jellemzők) |
| Egyenirányító áramkörök |
Elektrotechnika/Villamosenergia átalakítók
| Mágneses körök felépítése, ekvivalense |
| Reluktancia, hiszterézis és induktivitás |
| Vasveszteség, örvényáramveszteség, hiszterézisveszteség |
| Többfázisú rendszerek leírása, csillag és delta kapcsolás |
| Transzformátor felépítése és helyettesítő képe, |
| Transzformátor üresjárása és rövidzárása |
| Aszinkron motor felépítése és helyettesítő képe |
| Aszinkron gép energiamérlege és jelleggörbéi, a szlip fogalma |
| Szinkron gép helyettesítő képe és nyomaték jelleggörbéje |
| Egyenáramú gép egyenletei, fajtái, jelleggörbéi |
| Egyenáramú gép tranziens jelenségei (indítás, hirtelen terhelésváltozás) |
Mikrovezérlő
| Ismertesse a PIC32 mikrovezérlő architektúráját. |
| Sajátfüggvények a C nyelvben, makrók |
| A/D átalakító a PIC32MX-ben, használata |
| Timer-ek a PIC32MX-ben, használatuk, WDT |
| Portok felépítése, programozása |
| Resetlehetőségek, órajel előállítása |
| Kommunikációs protokollok (I2C, SPI, UART) |
Programozható logikai vezérlők
| Irányítórendszerek fejlődése, összehasonlítása, strukturális és hierarchikus rendszere |
| PLC-k funkcionális egységei |
| PLC-k szerkezeti felépítése (bitszervezésű és mikroprocesszor alapú PLC-k hardver felépítése, a működés jellemzői) |
| PLC-k programozása, programnyelvek sajátosságai |
| Felhasználói programok végrehajtásának módjai (lépésorientált és ciklikus működés elve, ciklusidő, reakcióidő értelmezése) |
| Programozható vezérlők hálózatba kapcsolása (adatátviteli módok, hálózati topológiák, átviteli közegek, hálózati elemek) |
| Intelligens PLC modulok jellemzői (gyorsszámlálók, szervo- és léptetőmotor vezérlők, tengelyvezérlők, hőmérsékletszabályozók, univerzális analóg szabályozók, hajtásszabályozók, kódolvasók, real time óra, Fuzzy modul) |
| Ember-gép kapcsolat eszközei, folyamatvizualizáló és SCADA rendszerek |
Rendszerek energiaellátása
| Az atomenergia mint energiaforrás, atomerőmű típusok, felépítésük és jellemzőik. |
| Az energiaátviteli hálózatok topológiái, feszültségszintjeik, jellemzőik, alkalmazásuk az energiaellátó rendszerben. |
| A földelések típusai, jellemzőik, a fázisjavítás problémaköre, kompenzálásának módjai! |
| Zárlat, szimultán zárlat fogalma, zárlatok típusai, szimmetrikus aszimmetrikus zárlatok. A zárlatvédelem problémái, a szakaszolók és megszakítók fajtái, jellemzőik, felhasználási lehetőségeik |
| Az akkumulátorok fajtái csoportosításuk, jellemzőik, a korszerű lítium akkumulátorok fajtái, felhasználási területeik, UPS technikák. |
Robottechnika
| Robotmunkaterek, robot konfigurációk |
| Ipari robotok kinematikai felépítése |
| Kinematikai lánc Denavit-Hartenberg leírásának lényege |
| Robotirányítás elemei |
| Robottechnikában használt keretrendszerek (koordináta rendszerek) és ezek egymásra épülésének rendje. |
| Robotok minőségi jellemzői. Pont-pont és pályavezérlés hibái. |
Szabályozástechnika/Mintavételes szabályozások
| Irányítás, vezérlés, szabályozás fogalma. A szabályozási kör felépítése. A visszacsatolás jelentősége, előnyei. Megvalósítási kérdések (analóg és digitális). |
| Modellezési kérdések, modellalkotás, identifikáció. Munkaponti linearizálás. |
| FI és DI impulzusválasz, ugrásválasz, átviteli függvény és karakterisztika, állapottér modell. |
| FI és DI konvolúció (idő-, frekvencia- és komplex frekvenciatartományban), Bode-diagram, Nyquist-diagram. |
| Fourier- és Laplace-transzformáció mérnöki alkalmazásai a tantárgyban. |
| Stabilitási fogalmak (FI és DI): gerjesztés-válasz, aszimptotikus. FI-nél: Nyquist-kritérium, Bode-kritérium, fázistartalék fogalma, a gyökhelygörbe. |
| A szabályozási körrel szemben támasztott követelmények és ezek megjelenése az ugrásválaszban. A domináns póluspár fogalma és jelentősége. |
| A felnyitott kör és a zárt kör átviteli függvényeinek kapcsolata |
| A PID-szabályozócsalád tervezése előírt fázistartalékra FI és DI esetben. |
| Mintavételezés folyamata, a Shannon-tétel, rekonstrukció. |
| Diszkrét idejű (mintavételes) rendszermodellek. |
Teljesítményelektronika
| Kapcsolóüzem jellemzői |
| Dióda, BJT, MOSFET, IGBT működése, kapcsolóüzemű jellemzők |
| Galvanikusan nem leválasztott kapcsolóüzemű DC/DC átalakítók |
| Galvanikusan leválasztott, transzformátoros kapcsolóüzemű DC/DC átalakítók |
Villamos hajtások
| Külső gerjesztésű egyenáramú gépek üzemtana (fordulatszám és forgásirány váltotatás, indítás, fékezés) |
| Sebességtartomány kibővítése mezőgyengítés alkalmazásával külső gerjesztésű egyenáramú gép esetén |
| Állandómágneses egyenáramú (PMDC) gépek koncentrált paraméterű modellje |
| Állandómágneses egyenáramú (PMDC) gépek szabályozási feladatai, kaszkád szabályozási elv |
| Aszinkron gépek üzemtana (fordulatszám és forgásirány változtatás, indítás, fékezés) |
| Sebességtartomány kibővítése mezőgyengítés alkalmazásával aszinkron gép esetén |
| Aszinkron gép térvektoros modellje, a Clarke és Park-transzformációk alkalmazásának célja |
| Frekvenciaváltoztatáson alapuló aszinkron gépes hajtás struktúrája, működése |
| Kalickás forgórészű aszinkron gép mezőorientált szabályozása (FOC) |
| Szinkron gépek üzemtana (fordulatszám és forgásirány változtatás, indítás, fékezés) |
| Állandómágneses szinkron (PMS) gép térvektoros modellje, a Clarke- és Park-transzformációk alkalmazásának célja |
| Állandómágneses szinkron (PMS) gép mezőorientált szabályozása (FOC) |
Mesterképzés (M.Sc.) záróvizsga témakörei:
Interfésztechnológia
| Webszolgáltatások, WCF |
| UART alkalmazása, programozása |
| TCP kapcsolat, ennek megvalósítása az IoT eszközöknél |
| C# nyelv alapjai (field, property, metódusok) |
| C# nyelv alapjai (osztály, konstruktor, példányosítás) |
| C# nyelv alapjai (típusok, anonim típus, generikus, listák) |
| C.R.U.D. műveletek (vagy LINQ) a C# nyelvben |
Irányításelmélet
| Irányítás, vezérlés, szabályozás fogalma. A szabályozási kör felépítése. A visszacsatolás jelentősége, előnyei. Megvalósítási kérdések (analóg és digitális). |
| Modellezési kérdések, modellalkotás, identifikáció. Munkaponti linearizálás. |
| FI és DI impulzusválasz, ugrásválasz, átviteli függvény és karakterisztika, állapottér modell. |
| FI és DI konvolúció (idő-, frekvencia- és komplex frekvenciatartományban), Bode-diagram, Nyquist-diagram. |
| Fourier- és Laplace-transzformáció mérnöki alkalmazásai a tantárgyban. |
| Stabilitási fogalmak (FI és DI): gerjesztés-válasz, aszimptotikus. FI-nél: Nyquist-kritérium, Bode-kritérium, fázistartalék fogalma, a gyökhelygörbe. |
| A szabályozási körrel szemben támasztott követelmények és ezek megjelenése az ugrásválaszban. A domináns póluspár fogalma és jelentősége. |
| A felnyitott kör és a zárt kör átviteli függvényeinek kapcsolata |
| A PID-szabályozócsalád tervezése előírt fázistartalékra FI és DI esetben. |
| Az állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök felépítése és a tervezés menete. Irányíthatóság és megfigyelhetőség. |
| Az LQ-irányítás alapgondolata és a tervezés menete. |
| Mintavételezés folyamata, a Shannon-tétel, rekonstrukció. |
| Diszkrét idejű (mintavételes) rendszermodellek. |
Programozható vezérlőrendszerek
| PLC be- és kimeneti modulok jellemzői (digitális és analóg) |
| Különleges PLC modulok és alkalmazási lehetőségeik |
| Érzékelők és beavatkozók jellemzői PLC-s környezetben |
| Vezérlési és szabályozási feladatok megoldása PLC-vel (időosztásos rendszerek, megszakítások,állapotgépek, szoftver modulok, stabilitás kérdése) |
| EMC ismeretek (zavarok keletkezése, fajtái, védekezés lehetőségei) |
| Folyamatvizualizáció és SCADA rendszerek hardver és szoftver rendszerei, jellemzői |
| Kommunikációval kapcsolatos ismeretek (terepi buszrendszerek és jellemzőik) |
Robotikai vezérlőrendszerek
| Robotirányitási rendszer felépítése |
| Robotikai szenzorok osztályozása, minőségi jellemzők. |
| Távolságmérési elvek. Távolságméréshez használt szenzorok. |
| Pozíció mérés. Alkalmazott érzékelők. Háromszögelés elve. |
| Irány szenzorok, MEMS érzékelők. |
| Odometria. Quadratikus forgó jeladó működése. |
| Mobil robotok hajtásai, DC motorok, Léptető motorok, RC szervó. |
Villamos gépek és hajtások
| Egyenáramú gépek gerjesztés szerinti típusai, jelleggörbéi |
| Külső gerjesztésű egyenáramú gép üzemtana (fordulatszám és forgásirány váltotatás, indítás, fékezés) |
| Sebességtartomány kibővítése mezőgyengítés alkalmazásával külső gerjesztésű egyenáramú gép esetén |
| Állandómágneses egyenáramú (PMDC) gépek koncentrált paraméterű modellje |
| Állandómágneses egyenáramú (PMDC) gépek szabályozási feladatai, kaszkád szabályozási elv |
| Forgó mágneses mező |
| Aszinkron gépek felépítése, működési elve, jelleggörbéje, szlip fogalma |
| Aszinkron gépek üzemtana (fordulatszám és forgásirány váltotatás, indítás, fékezés) |
| Sebességtartomány kibővítése mezőgyengítés alkalmazásával aszinkron gép esetén |
| Aszinkron gép térvektoros modellje, a Clarke és Park-transzformációk alkalmazásának célja |
| Frekvenciaváltoztatáson alapuló aszinkron gépes hajtás struktúrája, működése |
| Kalickás forgórészű aszinkron gép mezőorientált szabályozása (FOC) |
| Kalickás forgórészű aszinkron gép közvetlen nyomatékszabályozása (DTC) |
| Szinkron gépek felépítése, működési elve, jelleggörbéje |
| Szinkron gépek üzemtana (fordulatszám és forgásirány váltotatás, indítás, fékezés) |
| Állandómágneses szinkron (PMS) gép térvektoros modellje, a Clarke- és Park-transzformációk alkalmazásának célja |
| Állandómágneses szinkron (PMS) gép mezőorientált szabályozása |
| Állandómágneses szinkron (PMS) gép közvetlen nyomatékszabályozása (DTC) |
